MaTeX tehetséggondozó tábor

2016.március 3.- Debrecen

 

Kalandunk a búzatéri autóbusz állomásról indult, a jó hangulatú társaság nagyjából időben érkezett és így könnyedén elértük a 8:50-kor Debrecenbe induló járatot. A várakozással teli út zökkenőmentesen telt és a csapatunk utolsó tagja is csatlakozott hozzánk Tiszaújvárosban. Megérkezés után az első utunk az Egyetemvárosba vezetett, a bőröndök kerekeinek zakatolását a macskakövön gyakran nyomta el a vidám nevetés. A vártnál hamarabb voltunk a célállomáson, ezért volt időnk megpihenni egy kicsit a napsütésben, a főépület előtt. A ruhatárba leadtuk a csomagjainkat, majd átadtuk magunkat az egyetem hangulatának. A csarnokba belépve megéreztük az ódon falakból áradó időtlenséget és csodálattal néztünk végig a kőbe vésett nagy neveken.

 

Volt debreceni diákként kísérő tanáraink otthonosan mozogtak az egyetemváros területén, így hamar eljutottunk a matematika intézet épületéhez, ahol már várt minket Dr Bessenyei Mihály docens. Először az egyetemi könyvtárhoz kalauzolt el minket, ahol kis ismertetőt is hallhattunk az ott tárolt megannyi folyóiratról. Könyvtári látogatásunk során új értelmet nyert szemünkben az újság szó. Megtudtuk, hogy nem csak a néhány lapból összefűzött, híreket és cikkeket tartalmazó füzetet nevezik így, hanem a több száz, esetenként több ezer oldalt tartalmazó vaskos könyvek is ebbe a kategóriába tartoznak. Új felismerésünktől még kissé kábán mentünk vissza a matematikai intézet épületébe, ahol a ,,kávézó” helyiségben helyeztük kényelembe magunkat. Ott ismerkedtünk meg az intézet igazgatóhelyettesével, Muzsnay Zoltánnal, aki gyors köszöntés után viszont további teendői után nézett. Ezt követően egyetemi kísérőnk igyekezett az alapvetően reál gondolkodású csapat kedélyeit felborzolni azzal, hogy némi művészettörténeti bevezetés után tértünk csak rá az előadás témájának matematikai vonatkozásaira. És hogy mi az a tárgy, ami lehet művészeti témájú és egyben matekos is? Mi se gondoltuk volna, de ez a parkettázás. Persze nem a burkolók munkáját emeltük művészi szintre, hanem a spanyolországi Alhambra falainak több száz éven át faragott mintáit tanulmányoztuk a matematika jegyében. Az előadás érthető és érdekfeszítő volt, jól esett utána az egzotikus zöldtea, amivel kikapcsolódás gyanánt kínált meg minket előadónk. A teát szürcsölgetve bepillanthattunk egy matematikai lap szerkesztőségébe, ahol meglepődve konstatáltuk, hogy hatalmas felfordulás helyett egy modern és rendezett iroda fogadott. A rövid szünet után vezetőnk egy tömör tájékoztatást adott az egyetem nyújtotta lehetőségekről. Miután búcsút vettünk addigi kísérőnktől, az egyetem parkján átvágva eljutottunk a villamosmegállóba, ahonnan egy kis városnézéssel egybekötött sétával jutottunk el a buszpályaudvarra.

 

Megérkezvén hajdúszoboszlói szállásunkra, kényelembe helyeztük magunkat és elkezdtük a várva várt közös munkát. Kisebb csoportokban dolgoztunk, a különböző kutatási témákból kell az elkövetkező  napban előadásokat készítenünk és egymásnak bemutatnunk. A napot egy finom vacsorával, és jó hangulatú beszélgetéssel zártuk.

2016.március 4.- Hajdúszoboszló

Kipihenten és üdén kezdtünk neki táborozásunk második napjának. A tartalmas reggeli után habozás nélkül fogtunk hozzá az eddig elért kutatási eredményeink ismertetéséhez. Tanáraink előzőleg már bevezettek minket két program (Geogebra és Tex) rejtelmeibe, melyek a segítségünkre lehetnek munkánk során. Ma továbbfejlesztettünk ezekkel kapcsolatos ismereteinket, és kijavítgattuk eddig elkövetett hibáinkat. Az átlagember számára szinte komikusnak tűnhetett volna, de mi már észre sem vettük, hogy a mondatokban alig fordulnak elő köznapi nyelvben használatos szavak. Nem is csodálkozhatunk, hogy gyorsan elrepült a délelőtt, és újra megterített asztalhoz ülhettünk.

Friss levegőre vágytunk, tehát rövidke sétára indultunk. Szerencsére az időjárás ma is megalapozta a jókedvet. Annak érdekében, hogy újult erővel folytathassuk a kutatást, a közeli hotel wellness részlegében tölthettük, de volt, aki ebben az időszakban a szálláson regenerálódott. A csapat nagyobb része tehát fürdőköpenyben szaladt át az út túloldalára a szállodához, ahonnan délután hatig ki sem jött senki. Többen kipróbálták a finn szaunát, és kissé megzavarva a pihenni vágyók nyugalmát elfoglaltuk az úszómedencét és labdázni kezdtünk. Egy levezető szaunázást követően visszaszaladtunk a szállásunkra, ahol már várt minket az ízletes vacsora. A somlói galuska különösen nagy sikert aratott a délutáni fürdésben megéhezett csapat körében.

Természetesen a nap második fele sem telhetett el némi hasznos munka nélkül: vacsora után mindenki nagy örömére következett az elmaradhatatlan matekozás.

Bendicskó Lilla és Barta Dénes